Szégyen, hogy az állam által elismert menekülteket sem fogadjuk be

Keresztény-zsidó párbeszéd a menekültválságról címmel rendezett kedden beszélgetést a Mazsihisz a Goldmark teremben, ahol Beer Miklós váci püspök, Darvas István főrabbi és Bolba Márta evangélikus lelkész fejtették ki álláspontjukat a menekültkérdésről.

A 24.hu beszámolója szerint Beer Miklós püspök azon a véleményen van, hogy a félelem rátelepedett az emberekre, ami olyan történetekben nyilvánul meg, mint az őcsényi eset. Beer amúgy a saját bőrén is tapasztalhatta a téma körüli indulatokat: már akkor gyűlöletcunami zúdult rá, amikor befogadott két menekültet, vagy amikor Fabiny Tamás evangélikus püspökkel közös videóban szólalt fel a menekültek világnapján.

„Itt az idő, hogy megmutassuk, tényleg vendégszerető nép vagyunk” – mondta Beer Miklós, aki szerint a migrációs krízis nem fog rövid távon megoldódni, az emberiség ugyanis túlnépesedett, és évente egy magyarországnyi területtel nő a sivatag. Az elsődleges kérdés az, hogy meg tudjuk-e őrizni az emberségünket. Ez nem azt jelenti, hogy Beer szerint ne kellene védeni a határokat. Még ha rossz érzést is kelt benne a kerítés, belátja, hogy kezelni a határra zúduló tömeget, és a hatóságoknak rendet kell tartaniuk.

Az viszont szerinte a népünk szégyene, hogy az állam által elismert menekülteket sem fogadjuk be. „Szégyenkezéssel mondom, hogy ebben az egyházunk is benne van. Ott állnak az üres parókiáink, mert nincs elég papunk. És hiába könyörgök, hogy jelentkezzetek már, mert kapjuk a hivataltól a menekültügyi listát, hogy kit tudunk közülük befogadni” – mondta Beer, és elmesélte, hogy egyetlen papja jelentkezett, de két nap múlva ő is visszamondta, mert az egyháztanács úgy döntött, hogy inkább maradjon üresen az épület, csak ne menjen oda senki.

Amikor a moderátor megkérdezte, hogy a másik két egyház hogy vesz részt az elismert menekültek integrálásában. Kiderült, hogy egyikük sem mer nyilvánosan beszélni a programjukról, mert tartanak a közhangulattól. „Ezt most nem fogom elmondani, mert megkértek rá. Eljutottunk odáig, hogy már veszélyes elmondani, laknak-e nálunk menekültek. Nem akarom, hogy kiszúrják az autóm kerekét, vagy esetleg megdobáljanak. Maradjunk annyiban, hogy van egy szupertitkos menekültügyi programunk” – mondta Bolba Márta.

A lelkésznő reméli, hogy már elértük a medence alját, és innen felfelé rugaszkodunk, de tart attól, hogy tavaszig csak fokozódni fog a helyzet. Szerinte miközben állandóan az európai és keresztény értékek megóvásáról beszélünk, nem ártana magunkba néznünk, mi magunk komolyan vesszük-e ezeket.

Ha a muszlimokon számon kérjük, tegyük fel a kérdést: mi hogyan bánunk a nőkkel, a közvagyonnal vagy akár magántulajdonnal? Mi mint közösség mit követelünk meg magunktól és a vezetőinktől? Hol van itt a számonkérhetőség és a megbízhatóság? Messze nem csak a menekültekről van szó, beszélhetnénk hajléktalan honfitársainkról is. Bolba szerint sokkal többet tudnánk a bajba jutottakon segíteni, ha kicsit ráéreznénk a nagylelkűségre, és nyitnánk egymás felé.

Darvas István főrabbi sem volt hajlandó részleteket elárulni a menekültügyi programjukról. Szerinte minden egyház nagyon jól teszi, ha segít, de vigyázni kell, mert ha ez kikerül a nyilvánosságba, azonnal politikai állásfoglalássá válik. Úgy van tematizálva a közbeszéd, hogy képtelenség a dolognak csak a vallási, morális vetületéről beszélni, beindul a hisztéria.

Ha például a püspök úr megszólal a témában, egyből kiderül róla, hogy Ferenc pápa majma, vagy zsidónak és hazaárulónak tetszik lenni. Egy csomó információval gazdagodik az ember önmagáról, és ez még egy rutinos egyházfiról sem pereg le teljesen. Az egyéni energiákat ez nagyban leszívja. Egyik egyháznak sem lehet célja, hogy a politika játékszerévé váljon. Ezért szupertitkosnak megtartani az ilyen programokat – mondta a főrabbi, aki szerint az egyszerű üzenetek korát éljük, és azzal lehet gyors sikert elérni, ha még nagyobb hülyeséget mondunk, mint a másik.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke korábban az Index kérdésére azt nyilatkozta az Őcsényben történtekkel kapcsolatban, hogy a Mazsihisz a gyűlöletkeltés minden formáját elfogadhatatlannak tartja, legyen szó zsidókról, keresztényekről, muszlimokról, romákról, melegekről, migránsokról vagy konkrét személyről.

„Álláspontunk szerint a gyűlölet természete hasonlatos a vírusok viselkedéséhez. Kezelhetetlenül gyorsan képes átterjedni az egyik kisebbségi csoportról a másikra, és lassan megbetegíti az egész társadalmat. Az őcsényi ügy világosan megmutatta, félelmeink nem alaptalanok, az indulatok könnyen kezelhetetlenné válnak – írta Heisler.

A Mazsihisz vezetője szerint a „kiszolgáltatottak és segítőik elleni erőszak nem helyes, a félelmekből eredő indulatokat csillapítani kell minden rendelkezésre álló eszközzel”. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy a Mazsihisz befogadná-e néhány napra a menekült gyerekeket.

(24.hu)