Jom kipur végére mindannyian fáradtak, kiéhezettek és szomjasak vagyunk. Szedjük össze utolsó erőnket, még nem késő táskáinkat átnézni, a benne található DOLGOK-at rendbe tenni, hogy kevesebb teherrel kezdhessük el az új évet.
Aktatáska, női neszeszer, gyerek hátizsák, utazó táska, kisbőrönd, nagybőrönd, olcsó táska, drága táska, márkás táska, olcsó utánzat… Mi a közös a felsorolt divatkiegészítőkben? Mindegyikben megtalálható egy belső pakoló tér, amely teljesen mindegy, milyen nagy vagy éppen kicsi, hasznos vagy haszontalan, mi, nők mindig csordulásig tömjük.
A táskák teherbírása mindig ámulatba ejtett, különösen nagymamámé. A táskája végtelen forrása volt potenciális kincseknek. Kisgyerekként szerettük nagyanyám fekete táskáját kicsempészni, amikor a felnőttek mással voltak elfoglalva és mindenféle történeteket fabrikáltunk a különböző kiásott tárgyakhoz.
A táska minden évben egyre nehezebb lett. Nagyanyám nem tehetett róla, képtelen volt a tartalmát kiválogatni, a felgyülemlett dolgoktól megválni… Évekkel később, amikor nagyanyánk örökre itt hagyott minket, Mama és én csak ültünk és a táskát bámultuk. Aztán lassan, lassan egyenként mindent kipakoltunk az asztalra. Bevásárló cetlik, határidőnapló, olvasó szemüveg, megsárgult fotók családtagokról, akik már régóta külföldön élnek, cukorkák – az a típus, amit minden kisgyerek ismer és nem szeret mert kemény és nagyon savanyú –, amelyeknek rég lejárhatott a szavatosságuk. És még sok minden más. Ezért volt évről évre nehezebb, és így vált nagyanyám életének szimbólumává. Nagyanyám halálával minden egyes tárgy új értelmet kapott.
A héber nyelvben gyakran használt három gyökbetű, D.V.R. (.ד. ב. ר) DAVAR – magyarul DOLOG, esszenciális szimbóluma a zsidó létnek. Mégpedig azért, mert a DAVAR többfelé jelentéssel bír, magában foglalja mindazokat a TÁRGYAK-at, amelyek kézzel foghatóak és SZAVAK-at, amelyek bár kézzel nem megfoghatóak, de kimondásuknak fizikai következménye van.
Mindezekből a DOLGOK-ból nagyanyámnak rengeteg jutott, megtelítették táskáját azok a DOLGOK, melyeket nem tudott vagy nem akart elengedni egy életen keresztül. És a táska évről évre nehezebb lett. És ezzel a teherrel kellet nagyanyámnak együtt élnie egészen halála pillanatáig.
Jom kipur végére mindannyian fáradtak, kiéhezettek és szomjasak vagyunk. Szedjük össze utolsó erőnket, még nem késő táskáinkat átnézni, a benne található DOLGOK-at rendbe tenni, hogy kevesebb teherrel kezdhessük el az új évet.
Pakoljuk ki táskáinkat, dobjuk el azokat a DOLGOK-at, amik feleslegessé váltak. Adjuk vissza a másoktól kölcsönkért DOLGOK-at. Használjuk ki az időt sófár fúvásig.
Mert mindannyian követtünk el bűnöket – Hátánu – meggondolatlanul mondtunk ki DOLGOK-at, megsértettünk másokat akarva vagy akaratlanul. És ezek azok a bűnök, amelyektől egyszerű megválnunk és értelmetlen magunkkal cipelni a következő évre.
Írásom végén kihasználom az alkalmat, hogy bocsánatot kérjek mindazoktól, akiket szóval vagy tettekkel, akarattal vagy akaratlanul megbántottam. Kérem, hogy fogadják el őszinte bocsánat kérésem. Köszönöm.
Bízván az emberi megbocsájtás erejében, kívánom, hogy a magyarországi zsidóság élete az idő múlásával egyre jobbá és tartalmasabbá váljon. Ezzel a gondolattal zárva kívánok mindenkinek boldog új évet.
Kántor Anita, rabbijelölt, a Talmud nem csak Nőknek előadássorozat vendégelőadója
A Talmud nem csak Nőknek következő őszi eseményei: október 12. és 19., részletek hamarosan: www.facebook.com/talmud.not.only.for.women
Kapcsolat: talmudnemcsaknoknek@gmail.com
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
