Következik:  
Sziván 8, 5778 · 2018. május 22, kedd

Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban

Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban címmel mutattak be tanulmánykötetet a Tom Lantos Intézet gondozásában. A V4-es országokat ebből a szempontból most hasonlították össze először.

A könyvbemutató előtt tartott sajtótájékoztatón Félix Anikó, a Zsidó élet és antiszemitizmus elnevezésű program menedzsere, a Tom Lantos Intézet munkatársa elmondta: a tanulmánykötet a modern antiszemitizmus megjelenését vizsgálja a visegrádi országokban 2010 és 2016 között.

Félix Anikó és Barna Ildikó a Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban című tanulmánykötet bemutatóján (Fotó: facebook.com/TomLantosInstitute)
Félix Anikó és Barna Ildikó a Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban című tanulmánykötet bemutatóján (Fotó: facebook.com/TomLantosInstitute)

Kifejtette: a modern antiszemitizmus formája lehet a másodlagos antiszemitizmus, amely a holokauszt tagadását vagy annak relativizálását, trivializálását jelenti, lehet az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos és lehet az úgynevezett új antiszemitizmus, vagyis Izrael démonizálása vagy kettős mérce alkalmazása az országgal szemben.

A kötet alapjául szolgáló kutatásban a fő hangsúlyt az új antiszemitizmusra helyezték, amelynek szisztematikus vizsgálata ebben a régióban még nem történt meg, ahogyan a V4-es országokat (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) ebből a szempontból még nem is hasonlították össze – mutatott rá.

Barna Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karának docense arról beszélt, hogy az országokat összeköti a közös történelmi örökség. Ugyanakkor nem teljesen ugyanolyan a helyzet, a közvélemény-kutatások szerint Csehországban a legkedvezőbb a válaszadók attitűdje a zsidókkal szemben, és Lengyelországban a legkedvezőtlenebb – magyarázta. Hozzátette: az államközi kapcsolatokat tekintve mind a négy ország jó viszonyra törekszik Izraellel, de Csehország élen jár a V4-ben.

Mint mondta, az antiszemitizmust tekintve több kisebb szereplő, szerveződés vizsgálható, amelyek gyakran összefonódnak. A kizárólag új antiszemita jelenségek kisebb arányban vannak jelen, mint Nyugat-Európában, ennek lehetséges oka, hogy a szélsőbaloldal támogatottsága kisebb mértékű a nyugati országokhoz képest, kisebb arányú a muszlim népesség és eltérő a fogyasztói kultúra – vélekedett.

Barna Ildikó kiemelte: ugyanakkor ezekben az országokban az új antiszemitizmus az antiszemitizmus többi formájával összekapcsolódva jelentkezik, elsősorban a szélsőjobboldal által, de a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal e téma mentén több országban „találkozik”. Kérdésre Barna Ildikó közölte: Magyarországon az antiszemitizmus formái közül elsősorban a gyűlöletbeszéd jellemző, fizikai atrocitások kevésbé fordulnak elő, mint például Nyugat-Európában. A nyílt antiszemitizmus egyre kevésbé jellemző, bár ez az egész világon megfigyelhető trend – vélte. Hozzátette: jelen van viszont a holokauszttagadás.

A kötetet Barna Ildikó és Félix Anikó szerkesztette.

A könyv online változata innen letölthető: tomlantosinstitute.hu/wp-content/uploads/2017/06/170711_tli_visegrad_final_online.pdf

  • tamogass

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp