Következik:  
Támuz 7, 5778 · 2018. június 20, szerda

Ilyen volt Jeruzsálem a 19. század közepén

Auguste Salzmann francia fotográfus 1854-ben készített fotósorozatot Jeruzsálemről és környékéről. Salzmann azért ment Jeruzsálembe, hogy a város szent helyeinek objektív dokumentációja által igazolja a vallásos hitet, hogy a bibliai történetek vizuális bizonyítékát nyújtsa.

Auguste Salzmann (1824–1872) a korai francia fotográfia sok más, ismert mesteréhez hasonlóan, egyszerre példaszerű és titokzatos. Amennyire jelenleg ismert, Salzmann nevéhez csak két fotográfiai sorozat fűződik: 1854-ben Jeruzsálemről és vidékéről 174 kalotípiát készített (ez album formájában 1856-ban jelent meg), néhány évvel később pedig Kameirosz nekropoliszából feltárt tárgyakról és freskókról készült képei kerültek be egy kötetbe, amely a szöveg illusztrálásaként csak néhány fotográfiai reprodukciót tartalmazott.

Fotó: Auguste Salzmann: Omár mecsetje és környéke, 1854
Fotó: Auguste Salzmann: Omár mecsetje és környéke, 1854

Salzmann jeruzsálemi útja (is) tipikus, a korszak többi fotográfiai missziójához hasonlatos volt. Külön a közoktatásügyi minisztérium bízta meg a Szent Város és környékének dokumentálásával. Az 1850-es évek elejétől egyre nagyobb számban jelentek meg fényképek a Közel-Keletről – ahova a leggyakrabban mentek, és ahol az 1850-es években Egyiptom, Szíria, és Palesztina a fotográfusok egész légióját fogadta, így Salzmann bizonyára nem az első, és nem is az utolsó francia volt, aki megörökítette Jeruzsálem ősi köveit –, amelyek alapjában véve betöltetlen tereket, üres városokat és falvakat mutattak.

Fotó: Auguste Salzmann: Jozafát völgye. Nyugati és északi oldal, 1854
Fotó: Auguste Salzmann: Jozafát völgye. Nyugati és északi oldal, 1854

Az 1855-ös párizsi világkiállításon be is mutatták Salzmann képeit, amelyek alapvetően pozitív fogadtatásban részesültek, még érmet is kapott értük, napjai fotókritikusai pedig nem fedeztek fel rajtuk a kortársakétól jelentősen eltérő formai jegyeket. Salzmannt soha nem felejtették el teljesen, de csak 1965-ben vált ismertebbé, Andre Jammes Jeruzsálem c. cikkének köszönhetően. Jammes szerint a vállalkozás központjában az állt, hogy a kövek, struktúrák, amelyeket fényképezett, vajon zsidó, római vagy keresztény időkből valóak-e. Cikke óta a fotográfia általános megközelítése jelentős változáson ment át, és arra is nyilvánvalóan rányomta a bélyegét, ahogy ma a korai fotográfiára tekintünk.

Fotó: Auguste Salzmann: Jozafát völgye. Szent Jakab síremléke, 1854
Fotó: Auguste Salzmann: Jozafát völgye. Szent Jakab síremléke, 1854
Fotó: Auguste Salzmann: A templom környéke, 1854
Fotó: Auguste Salzmann: A templom környéke, 1854

(Bővebb információért és még több képért érdemes a Mai Manó Ház blogjára kattintani.)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és minél színesebb anyagokat közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp