Következik:  
Támuz 7, 5778 · 2018. június 20, szerda

Arany Jeruzsálem fotókiállítás

Jeruzsálem, a három világvallás szent helyének kapcsolata a zsidósággal és Izraellel. Az Arany Jeruzsálem című fotókiállítás az UNESCO és az ENSZ által született állásfoglalásokra kíván reflektálni Angyal László, Arató Mátyás és Szabados Attila képeivel.

Az Arany Jeruzsálem című fotókiállítás a Szochnut (The Jewish Agency for Israel) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) gondozásában jött létre, azzal a céllal, hogy bemutassa Jeruzsálem, a három világvallás szent helyének kapcsolatát a zsidósággal és Izraellel. Az UNESCO Végrehajtó Tanácsa a történelmi tények ellenére nemrég elfogadta azt a határozatot, amely megkérdőjelezi a zsidóságnak a jeruzsálemi Templom-hegyhez és a Siratófalhoz fűződő kapcsolatát. Ezt követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban kijelentette, hogy az úgynevezett 1967-es tűzszüneti, zöldvonal mögötti területen a zsidó jelenlét jogtalan, ez alapján például a Jeruzsálem óvárosi negyedében lakó zsidók nem kívánt telepeseknek számítanak. A kiállítás az UNESCO és az ENSZ által született állásfoglalásokra kíván reflektálni Angyal László, Arató Mátyás és Szabados Attila képeivel.

A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető. A történet szerint Ábrahám ősatya családjával és félnomád törzsek egy csoportjával eljött a mezopotámiai Urból, majd Harránból, és hazát keresett azon a földön, amelyet Isten mutatott neki.

Jeruzsálem a júdeai sivatag jelentéktelen, dombtetőn álló városkája volt, amikor i. e. 1000 táján Dávid, a zsidók királya, elfoglalta a kánaánitáktól, és a Vörös-tengertől az Eufráteszig terjedő királyságának fővárosává tette. Mikor Dávid fia, Salamon, a város falain belül megépítette az első templomot – a Szentélyt –, hogy méltó helyet adjon a kőtábláknak, melyekre a Mózesnek adott Tízparancsolatot vésték, Jeruzsálem a zsidó nép szent helye lett.

A Biblia szerint Dávid fia, Salamon halála után a királyság kettészakadt, helyén két jelentéktelenebb, egymással versengő testvérállam alakult ki: északon az Izraeli Királyság, délen a Júdeai Királyság Jeruzsálem fővárossal. A kétfelé szakadt ország egymás elleni háborúi tovább gyengítették mindkettőt. Hosszú hanyatlás után, i. e. 722-ben Izrael királyságát elfoglalták az asszírok, az ott maradt népet pedig elhurcolták. Júdea később babiloni uralom alá került, a világi és vallási vezetőket száműzték Babilonba – innen ered a babiloni fogság fogalma –, és ekkor rombolták le a Salamon által emelt első Jeruzsálemi Templomot. A fogság után az első Szentély helyén felépült a második Templom is, amelyet i. sz. 70-ben leromboltak a rómaiak. Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal, a zsidó vallás legszentebb kegyhelye.

A Siratófal név eredete – a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a Templom lerombolását. A világban szétszórva élő zsidóság évezredek óta mondja Pészáh ünnepén: „Jövőre Jeruzsálemben!”, valamint él a mondás a zsidóság körében: „Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!”

Megnyitó: február 7. kedd, 10:00

Az eseményen beszédet mond:

Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija és Alex Katz, a Szochnut (The Jewish Agency for Israel) kelet-közép-európai kiküldöttje.

A kiállítás 2017. február 8. és 28. között látogatható az Izraeli Kulturális Intézet nyitvatartási idejében, a belépés ingyenes.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és minél színesebb anyagokat közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp