Következik:  
Áv 5, 5778 · 2018. július 16, hétfő

Antiszemitizmus: “A rasszizmus minden kisebbséget érint”

A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke azt kéri, hogy szabjanak felső határt a bevándorlásnak, mert „A bevándorlók nagy része olyan kultúrából jön, ahol a zsidógyűlölet és az intolerancia alapvetés.” Erről beszélget a riporter Michel Friedman 60 éves ügyvéd-újságíróval, akinek a szülei Schindler-listás túlélők és a 30 éves Marianna Salzmann színpadi szerzővel, akinek a családja Moszkvából vándorolt be annak idején Németországba. DIE ZEIT: Joseph Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke azon aggodalmának adott hangot, hogy az arab országokból érkező menekültek növelik Németországban az antiszemitizmust. Franciaországból csak az elmúlt évben 8000 zsidó vándorolt ki Izraelbe, mert muszlim polgártársaik antiszemitizmusát nem akarják többé elviselni.

Michel Friedman: Nyolcezren fél millióból.

ZEIT: Változik a zsidókkal szembeni hangulat Németországban?

Marianna Salzmann: Amikor Schuster úr azt mondja a nevemben: Nem kérünk belőletek, menekültek!, akkor igen veszélyes terepre téved. A keresztények és zsidók 2000 éves békés együttélésének mítoszára gondolok.

Friedman: Nemrégiben még csak a keresztény Nyugatról beszéltek, a menekültprobléma jelentkezése óta viszont zsidó-keresztény hagyományokról. Igaz, hogy zsidók és keresztények 2000 éve élnek együtt. Csak az a baj, hogy keresztények 2000 éve diszkriminálnak, és időről időre gyilkolnak zsidókat.

Michel Friedman
Michel Friedman

ZEIT: Ebből nem következik, hogy az arab világból bevándorlók nem hozhatnak magukkal egy új antiszemitizmust.

Salzmann: Európa a teljes elzárkózás felé halad. A menekültellenes közhangulatban meg kell keresnünk a marginalizált kisebbségek közös vonásait, hogy kölcsönösen erősíteni és segíteni tudjuk egymást. Nem szabad hagynunk, hogy kijátsszanak minket egymás ellen. Úgy érzem, Schuster a klasszikus ’Oszd meg, és uralkodj’ taktikát folytatja: Kedves muszlimok, kedves zsidók, ti nem szeretitek egymást. És mi – jelen esetben a keresztények – itt vagyunk, hogy szétválasszunk benneteket.

Friedman: A muszlim-arab világ egy részében valóban létezik a zsidógyűlölet. De ennek semmi köze a menekültekről szóló vitához, vagy a kvóta kérdéséhez. Bármit gondoljunk is a menekültekről, ezt nem szabad a menedékjognak, ennek az emberi jognak az aláaknázására fölhasználni. Ez a jog tette lehetővé, hogy Marianna ebben az országban éljen, és én magam is menekültek gyermeke vagyok.

Jóléti sovinizmus uralkodik

ZEIT: Josef Schuster egy általa vélt társadalmi valóságot vázol föl, és azt mondja, hogy ez az új antiszemitizmus aggasztja. Osztják-e az aggodalmát?

Friedman: Vannak szélsőjobboldali rasszisták, akik a zsidókat fenyegetik. A szélsőbaloldalon zsidó világtőkéről és világuralomról vannak beteg elképzelések. És a muszlim-arab bevándorlók egy része is gyűlöli Izraelt és a zsidókat, és a megsemmisítésükről fantáziál.

Salzmann: A zsidó honfitársaink iránti aggódás látszat. Alighanem az áll mögötte, hogy nincs kedvünk a javak újraelosztásához, az ország és Európa átstrukturálásához. Ez jóléti sovinizmus.

ZEIT: Az emberek attól tartanak, hogy a bevándorlás megváltoztatja a társadalmi légkört.

Salzmann: A bevándorlás változásokat hoz, és ez jó. Remélem, hogy én is hozzájárultam ehhez. Európa története vándorlásokról, országok eltűnéséről és keletkezéséről szól. Miért lenne ez éppen most másképp? Ha megérkezésemkor nem járhattam volna nyelvoktatásra, és nem kaptam volna meg viszonylag könnyen az állampolgárságot, ma én is a Görlitzer parkban árulnám a drogot.

Friedman: Az arab világban szocializált emberek számára Izrael, a zsidó állam az ősellenség, tehát a zsidóság is az. Nem véletlen, hogy Párizsban és Brüsszelben zsidó intézményeket ért terrortámadás.

ZEIT: És ezt valószínűleg nem csak néhány párizsi iszlamista öngyilkos merénylő látja így, hanem az átlagos, arab származású neuköllni fiatalok is.

Friedman: Az interneten a zsidógyűlölő posztokat keresztények, ateisták, németek és olaszok mellett muszlimok, törökök, arabok írják. El tudom fogadni a Központi Tanács elnökének álláspontját, hogy erre nagyobb figyelmet kell fordítani. Riasztó, hogy a gázai válság idején Berlinben, Frankfurtban kipát viselő embereket vertek meg. De ez nem kérdőjelezi meg a menedékjogot.

Salzmann: Rémisztő személyes tapasztalataim vannak a zsidó közösségek és a német társadalom iszlamofóbiájáról.

Marianna Salzmann
Marianna Salzmann

Friedman: Németországban nem csak muszlimok részéről érzem a gyűlöletet. Létezik egy párhuzamos társadalom: erőszakos, demokráciaellenes, alkotmányellenes, a Pegida és az AfD hívei. Ma tíz százalék szavazna az AfD-re, vagyis 5 millió ember. Ez félelmet kelt bennem, az emberben, németben, zsidóban. Aki ma egy menekültotthont gyújt föl, az holnap talán egy zsinagógát.

Salzmann: Schuster hangneme a harmincas évek Amerikájára emlékeztet, ahol a zsidók bevándorlásának ellenzői kommunista veszélyt kiáltottak, és az amerikai társadalom megváltozásával riogattak. Mintha a menekülthullám a társadalmunk elleni ellenséges tett lenne. Akkor kommunizmus, ma antiszemitizmus a vád.

Friedman: Hiszem, hogy az ember képes a tanulásra – hogy is élhetnék különben ebben az országban? A hatvanas évek közepén sok német volt még meggyőződéses náci és zsidógyűlölő. Sokkal inkább, mint számos mai arab menekült. Az előítéletek nem feltétlenül adódnak tovább az idők végezetéig. Minden generációnak megvan az esélye a felvilágosulásra.

Visszahúzódás a nemzeti keretek közé

ZEIT: Ön tehát nem érzi fenyegetőnek a demográfiai változást.

Friedman: Azt érzem fenyegetésnek, hogy a tagországok negyedét nacionalista és rasszista kormány vezeti. Megszűnt az együttműködés. A lengyel miniszterelnök eltávolítja az uniós zászlót, a magyartól hallottunk zsidógyűlölő fröcsögést, a halálbüntetés visszaállítását, és vallási megkülönböztetést: keresztények igen, muszlimok nem! A menekültproblémát ürügyül használják a nemzeti keretek közé történő visszatéréshez, és a rasszizmus szalonképessé tételéhez állami eszközökkel. Fölmerül bennem a kérdés, hogy nekem személyesen van-e jövőm az Orbánok és Le Penek Európájában, mert zsidó vagyok, és olyan ember, aki csak nyitott társadalomban tud élni.

ZEIT: Orbán jobban fenyegeti az európaiak szabadságát, mint a menekültek?

Salzmann: Nem értem, mennyiben fenyegethetik a menekültek a mi szabadságunkat. Sokkal inkább a gazdasági kiváltságainkat féltjük. Itt bezárul a Szíriába irányuló német fegyverexport és a berlini Oranienplatzra érkező szíriai menekültek köre.

Friedman: Örülhetnénk annak, hogy e pillanatban a rasszisták a zsidók helyett a muszlimokra összpontosítanak. De ez tévedés. A Pegida korábban a hazug sajtó ellen tüntetett, ma már „Hazug sajtó, zsidó sajtó”-t hallunk tőlük. A rasszizmus végül minden kisebbséget megtalál.

Salzmann: Amikor 1995-ben Németországba jöttem, a menekültotthon körül mindig ott lebzselt egy neonáci banda. Mindig voltak kisebb támadások. A matektanár azt mondta: De hiszen zsidó vagy, jól tudsz számolni. Amikor később megírtam ezeket, gyakran mondták: Persze, ezek mind mesügék egy kicsit, valami trauma miatt. A végén már magam sem tudtam, hogy valóban megvertek-e a neonácik, amikor megmondtam, hogy zsidó vagyok.

ZEIT: Azt vetették a szemére, hogy a kollektív trauma miatt mindenütt nácit lát?

Salzmann: Pontosan, még ma is.

ZEIT: A rasszizmus tehát a német valóság része?

Friedman: Én „A kezdetnek állj ellent!” (Ovidius) mondással nőttem föl. A kezdeten már régen túl vagyunk. Messzire jutott a kezdettől az az ország, ahol naponta házakat gyújtanak föl. Minden nap!

Salzmann: A párizsi merényletek óta még nagyobb a nyomás Berlinben. És bár nagyra értékelem Merkel menekültpolitikáját, ehhez a hangulathoz ő is hozzájárult, amikor a multikulti végéről beszélt.

Friedman: Egy valamit nem lehet elvitatni Merkeltől: mindig egyértelműen fellépett a rasszizmus és a zsidógyűlölet ellen. A CDU elnökeként még a pápát is megrótta a szent Pius testvériség ügyével kapcsolatban. És átvette Christian Wulff korábbi államelnök mondatát: Az iszlám Németországhoz tartozik.

ZEIT: Friedman úrnak kétségei vannak európai jövőjét illetően. Ön hogy áll ezzel, Frau Salzmann?

Salzmann: Kezdettől fogva érzem ezt. A németek, muszlimok, zsidók kapcsolatát a szolidaritás hiányának körjátéka határozza meg, és ezt meg kell törnünk. Valószínűleg áthidalhatatlan a különbség a kisebbségi létet átéltek és a többiek világlátása között.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp