Zsidóság és terror: mi a hazai közösség érdeke?

A Mazsihisz állítása szerint a zsidó közösség érdekében fordult közvetlenül Orbán Viktorhoz védelemért, annak ellenére, hogy több emlékezetpolitikai kérdésben is vitában áll a kormánnyal. Többek viszont úgy látják, a Mazsihisz félelme alaptalan, mostani lépése pedig a kormány legelfogadhatatlanabb politikájának támogatása.

Már korábban beszámoltunk arról, hogy Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a „megváltozott helyzet” miatt közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult, hogy további biztonsági intézkedések bevezetését kérje. A Mazsihisz azonban komoly vitában áll a kormánnyal többek között a német megszállási emlékmű és a Sorsok Háza miatt, legutóbb pedig Hóman Bálint tervezett szobra adott okot a nézeteltérésre. Így a Mazsihisz tulajdonképpen ahhoz kormányhoz fordult segítségért, amely emlékezetpolitikájával folyamatosan érzéketlenséget tanúsít a hazai zsidó közösség iránt.

Heisler András
Heisler András

„A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a közösség védelme érdekében folyamatosan együttműködik a belügyi szervekkel, azonban úgy látjuk, hogy a megváltozott helyzetben többlet figyelemre van szükség” – válaszolja a Kibicnek Nagy Ákos, a Mazsihisz Kommunikációs Irodájának vezetője arra a kérdésre, hogy miért gondolták szükségesnek a kormány segítségét kérni. Nagy Ákos szerint a Mazsihisznél úgy érezték, hogy „némileg lanyhult a magyar kormány elkötelezettsége a zsidó közösséget közvetlenül érintő biztonsági kihívások kezelésére”, a november 13-i párizsi terrorcselekmények pedig egyértelműsítették a számukra, hogy a közösség biztonsága érdekében a miniszterelnökhöz kell fordulniuk.

Heisler András egy korábbi válaszában már kifejtette, hogy az addig is fennálló biztonsági kockázatot „tovább növelte az elmúlt hónapok határokon átívelő ellenőrizetlen tömegmozgása”. Nagy Ákos pedig azt is kiemelte, hogy a párizsi merényletek szervezője kétszer is megfordult Magyarországon, és ez a tény csak tovább növelte a Mazsihisz aggodalmát a kialakult biztonsági helyzet miatt.

A Mazsihisz tehát a menekültválság kapcsán kialakult biztonsági kockázatra hivatkozik, annak ellenére, hogy több biztonságpolitikai szakértő szerint a menekültek között csak igen alacsony számú terrorista érkezhetett Európába. Így látja ezt Tálas Péter is, aki a Kibicnek nyilatkozva kifejtette, hogy „a terroristák többsége európai, a párizsi merényletek elkövetői között is többségében belga és francia állampolgárok voltak”. A biztonságpolitikai szakértő szerint hibás lenne összekötni a párizsi terrortámadásokat a menekültkérdéssel.

Kenesei Marcell
Kenesei Marcell

„Ez egy politikai lépés volt a Mazsihisz részéről” – mondja a Kibicnek Kenesei Marcell, több civil zsidó szervezet vezetője. „Azt nem tartanám problémának, hogy ha valóban fennállna biztonsági kockázat, akkor a kormánytól kérnének segítséget, még ha bizonyos kérdésekben vitában is állnak egymással. A Mazsihisz döntése mögött azonban nincs valós veszély, hiszen Magyarországon már alig vannak menekültek.” Kenesei Marcell szerint „fontosabb lenne a zsidóság számára, hogy értékek alapján reagáljon egy ilyen helyzetre, a saját történelmi tapasztalataira támaszkodva ugyanis jobban meg kellene értenie azt, amikor az embereknek menekülniük kell”.

„A magyar zsidóságnak egy sokkal humanitáriusabb irányba kellett volna lépnie. Nagyon hiányoltam a Mazsihisztől, hogy a segítségét sokkal határozottabban felajánlja a menekülteknek, és sokkal nyilvánvalóbban kiálljon mellettük, mint a magyarországi zsidóság legfontosabb képviselője” – magyarázza csalódottságát. „Ezzel a lépéssel inkább a kormány azon propagandáját támogatták, amely megpróbált félelmet kelteni az emberekben a menekültek által” – teszi hozzá. Kenesei súlyos problémának tartja, hogy a Mazsihisz a kormány gyűlöletkeltő, iszlamofób, a menekülteket terroristaként megbélyegző nyelvezetét erősíti. „Ezzel a kérésével a Mazsihisz a kormány legelfogadhatatlanabb politikáját támogatta meg.”

 Schönberger Ádám
Schönberger Ádám

Schönberger Ádám, a Marom Egyesület elnöke szerint „az intézményes magyarországi zsidóság egyik legegyértelműbb összetartó ereje a holokauszt és az antiszemitizmus állandó tematizálása”. „A Mazsihisz egyrészt minden, a vészkorszakkal kapcsolatos emlékezetpolitikai gesztussal, szoborelméssel kapcsolatban kötelességének érzi, hogy fellépjen. Másrészt pedig ott van az antiszemitizmus és a zsidóság veszélyeztetettségének narratívája. Ebbe a sorba illeszkedik valójában a Mazsihisz segítségkérése is” – mondja Schönberger, aki szerint egyáltalán nem valós az a félelem miszerint a hazai zsidóságot a jövőben támadás érné.

„Eddig hány antiszemita támadást tudunk felmutatni a zsidó intézmények ellen, és egyáltalán mi köze van ennek a Magyarországon valójában már nem is létező muszlim menekültekhez, akik inkább áldozatai a mai magyar politikának, mint bárminemű fenyegetést jelentenének a zsidó intézményekre?” – teszi fel a kérdést. Schönberger Ádám azon a véleményen van, hogy a társadalom feladata, hogy megküzdjön ezekkel a problémákkal. „Sokat kellene dolgozni az oktatáson, és az is fontos, hogy a társadalom és a politikai osztály közösen tiltakozzon a kirekesztés bármelyik formája ellen. A zsidó közösségnek részesének és katalizátorának kéne lennie ezeknek a párbeszédeknek, de nem egyszemélyű feladójának, üzenetének és közönségének, mert a félelemre épített identitásban nem sokan kívánnak osztozni.”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp