Izraelben súlyos hibának tartják a megállapodást az iráni atomprogramról

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi léptékű súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást.

Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez” – értékelte az Irán és a hatok elnevezésű országcsoport között (az ENSZ BT öt állandó tagja, azaz Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, továbbá Németország) megszületett egyezményt az iráni atomprogramról.

Benjámin Netanjahu
Benjámin Netanjahu

A megállapodás lényege az, hogy a nagyhatalmak feloldják az Iránt évtizedek óta megnyomorító pénzügyi és kereskedelmi szankciókat, azért cserébe, hogy legalább egy évtizedig megakadályozhatják az iráni hadászati atomprogramot. A 109 oldalas szövegben öt melléklet van, és elég bonyolult technikai részleteket is érint. Úgy tűnik, a végleges megállapodásban az irániaknak sikerült kiharcolnia, hogy a megállapodás 8. évétől fejlett centrifugákat, a 15. évtől pedig korlátlan mennyiségű dúsított uránt állítsanak elő. Tovább elérték, hogy szabadon importálhassanak ballisztikus rakétákat. A nyugatiak viszont elérték a legfontosabb céljukat, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrök korlátozás nélkül járhassanak be az iráni katonai objektumokba.

A megállapodás értelmében az Irán birtokában lévő urán mennyiségét 98 százalékkal csökkenteni kell, a nagyteljesítményű centrifugák számát a kétharmadával szorítják vissza. Az európaiak 2016-tól kezdik fokozatosan feloldani a szankciókat.

„Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia Iránt” – tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint. Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes közleményt adott ki, mely szerint „a Nyugat megadta magát a gonosz Irán által vezetett tengelyének. Nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei” – állította bírálatában Hotoveli. „Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé. Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését” – zárta közleményét.

A megállapodó felek
A megállapodó felek

Miri Regev volt katonai szóvivő, jelenlegi kulturális és sportminiszter „a szabad világ és az emberiség számára rossznak” nevezte az atomprogramról kötött alkut. Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy „azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással. Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják” – jelentette ki Jahimovics.

Az ellenzéki, centrista Tnua, vagyis Mozgalom pártot vezető – Cipi Livni volt külügyminiszter szerint „az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne”. Livni megígérte, hogy az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás gyakorlatba iktatása ellen folytatott küzdelemben. Livni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt okolta az alku megszületése miatt. Mint mondta, „naivitás azt hinni, hogy elérsz valamit egy jó beszéddel valahol”, amivel a kormányfőnek az amerikai kongresszusban március elején elmondott – az iráni megállapodást már akkor elutasító – szavaira utalt. „Én nagyon gyakorlatias ember vagyok, tudok beszélni a világgal, s tudom, miként lehet eredményeket elérni. Az ügyek megfelelő intézésével értem el minden eredményt a palesztin ügyben is, és nem jó beszédekkel” – tette hozzá bírálatában.

Izrael és Irán között kiváló diplomáciai, gazdasági és katonai együttműködést volt Reza Pahlavi sah idején, de az 1979-es iszlám forradalom után fokozatosan megromlott a két ország viszonya. Mahmúd Ahmadinezsád előző iráni elnök többször is éles kirohanást intézett Izrael ellen, s 2012-ben egyebek között kijelentette, hogy „Izraelt egy nap letörlik a térképről”.

A busheri atomerőmű
A busheri atomerőmű

Ahogyan az várható volt, Izraelen kívül több öbölbeli olajmonarchia, így Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – Irán hagyományos regionális ellenségei – is húzzák a szájukat, hogy az USA és szövetségei normalizálták viszonyukat Iránnal. Izrael máris jelezte, hogy jelentős erőkkel fog lobbizni az egyezmény elutasításáért az amerikai Kongresszusban. Erre annyira nem is lesz szükség, mert a republikánus többség nevében John Boehner máris jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a szerződést.

Mindenesetre az egész Közel-Kelet szövetségi rendszere jelentősen megváltozhat a megállapodás hatására. Ez többek között az iszlám állam nevű terrorszervezet elleni fellépésben is szerepet játszhat a közeljövőben. Az amerikai Kongresszusnak még ratifikálnia kell a megállapodást, Obama elnök azonban jelezte, meg fogja vétózni, ha a képviselők elutasítják az egyezményt.

(Via MTI, 444.hu)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp