Következik:  
Támuz 11, 5778 · 2018. június 23, szombat

A LÉT lenne a minimum

A történelemben először megszűnhetne a nincstelenség Magyarországon a LÉT-pénz modellel. A szakértői csoport szerint az államháztartás lehetővé tenné a bevezetést, amivel megszűnne az éhezés, megteremthetővé válna a minimum létfeltétel, és megfelelő szociális segítségnyújtás mellett valószínűleg nem romlana a munkamorál. A koncepcióról a Bálint Házban tartottak beszélgetést. „Gyerekeknek 25, felnőtteknek 50, várandós édesanyáknak 75 ezer forint havonta a létezés jogán, minden feltétel nélkül: ez a LÉT.” A javaslat kidolgozói egy jogászokból, szociológusokból, közgazdászokból, szociálpolitikusokból álló szakértői csoport, amely végigszámolta és ezáltal megalapozottan finanszírozhatónak tartja azt, hogy „a történelemben először megszűnjön a nincstelenség Magyarországon”, vagyis alternatívát kíván nyújtani a társadalmi problémák hathatós megoldására és a szociális helyzet számottevő javítására. A LÉT címmel 2014. január 11-én jelent meg az a tanulmány, amely a kerekasztal-beszélgetés témáját szolgáltatta, erről az est során Bánfalvi István szociálpolitikus, a LÉT munkacsoport vezetője, Ferge Zsuzsa szociológus, Misetics Bálint szociálpolitikus és Simonovits András közgazdász beszélgetett Veiszer Alinda vezetésével.

Ma Magyarországon nagyon sokan a létminimum alatt élnek, és helyzetük gyakorlatilag teljesen kilátástalan. A résztvevők a problémák fő forrásának a valódi szociális háló hiányát, valamint a részleges körű és nem hatékony szociálpolitikai intézkedéseket tartották. A rendszerváltás óta eltelt huszonöt év politikai változásaival és a gazdasági helyzet alakulásával indokolták azt, miért van szükség radikális változásokra, miért lehet a feltétel nélküli alapbér valós megoldás a szociális problémák kezelésére.

A LÉT-pénz mint fogalom egész gyorsan közismertté vált, sokaknak konkrét és határozott véleménye alakult ki a koncepcióról függetlenül attól, hogy ténylegesen ismerte-e a benne foglaltakat.

A konkrét megismerésben segített eligazodni a beszélgetés, például, hogy miért jelenthet részmegoldást, fontos első lépést egy alanyi jogon járó jövedelemgarancia, javítaná-e vagy rontaná a munkamorált, segítene-e egy ilyenfajta jövedelem a hasznot hozó munkavégzésben? Milyen változást hozna a mélyszegénységben élők, hajléktalanok vagy az éhező gyerekek számára a LÉT?

A válaszok egyértelműen azt igazolták, hogy az államháztartás lehetővé tenné a LÉT-pénz bevezetését, amivel gyakorlatilag megszűnne az éhezés, megteremthetővé válna a minimum létfeltétel, és megfelelő szociális segítségnyújtás mellett valószínűleg nem romlana a munkamorál. És ami a legfontosabb, alapvető előrelépést jelentene egy ilyen szociális terv bevezetése, amely révén remélhetőleg nem lenne többé jelen a létbizonytalanságtól való szorongás.

Bánfalvi István

Bánfalvi István

Mint kiderült, a tervezet nem példa nélküli, hasonló koncepciók születtek már, amelyek sikeresen működnek. A magyar szakemberek figyelmét a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló Európai Polgári Kezdeményezés (ECI) hívta fel. Az ECI 2013 április elseje óta lehetőséget biztosít arra, hogy az a kezdeményezés, amely legalább egymillió EU állampolgár támogatását megszerzi, legalább hét tagállamban, egyes EU törvények megváltoztatása irányába hasson. Ez a polgári kezdeményezés arra ösztönzi ez Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a feltétel nélküli alapjövedelem rendszerét, mint alkalmas eszközt az EU-tagállamok társadalombiztosításának javítására.

Ám a terv magyarországi bevezetéséhez egy kompromisszum-kész országra lenne szükség, hangzott el a beszélgetésen, hiszen „nem mindenki járna jól vagy jobban” az elmélet térnyerésével, viszont megszűnne a nyomor.

A LÉT munkacsoport számításai szerint a LÉT-pénz javaslat bevezetése 5100 milliárd forintba kerülne, amelyet véleményük szerint „elbírna” az államháztartás. A kérdés persze csak az, lesz-e olyan politikai hatalom, amely az ügy (!) mellé áll, felkarolja, és veszi a fáradtságot, hogy kampánypropaganda helyett valós kérdésekkel és fontos problémákkal foglalkozik majd, mert hogy Tamás Gáspár Miklóst idézzük “már nem csak horizontálisan, politikailag kettéosztott a magyar társadalom, hanem vertikálisan, a szociális tengely mentén is.”

 

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és minél színesebb anyagokat közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp